Avar Óvoda

Tóthárpád Ferenc: Latolgató

Ünneplőbe öltözködött
kicsinyke kis házunk,
izgalommal készülődünk,
Szent Miklósra várunk.

Nem voltam bár túl jó gyerek,
most már nagyon bánom
– a Mikulás sosem volt rossz? –
lehetne barátom.

És… akkor, ha épp erre jár,
s mondjuk: nagyon fáradt…
itt hagyhatna csomagokat,
gondolom, úgy százat.

Ne bajlódjon annyit vele,
oly nehéz a zsákja!
Még a végén megbetegszik,
gondoljon magára!

Az erejét jól ossza be!
Hosszú lesz az útja.
S hogy hol lakom? A Mikulás
ugye tuti, tudja!

-o-

Duga Boglárka: Ovis Mikulás-köszöntő

(Kislány mondja:)
Aranyszívű Mikulás,
nézd, de csinos vagyok!
Tarka szoknyám térdig ér,
csizmácskáim nagyok!
Megismétlem még egyszer:
csizmáim jó nagyok,
hogy biztosan beférjen
minden, amit kapok!
(Kisfiú mondja:)
Nagy szakállú Mikulás,
nézd, milyen fess vagyok!
Sehol árva folt sincsen,
ingem, gatyám ragyog!
Mindezen túl idesüss,
csizmáim mily nagyok,
hogy biztosan beférjen
minden, amit kapok

-o-
Szabó Lőrinc: Virgács

Ketten vagyunk, te meg én,
valaki rossz, de nem én,
virgács nézi feketén,
mit csinálunk te meg én:
valamit a fenekén
kap valaki, de nem én!

-o-
Kovács Barbara: Levél a szélben

Egy kis huncut szélgyerek
Falevelet kergetett.
Össze-vissza kavarta,
Feldobálta magasra.
Rászórta a fejemre,
Leráztam én nevetve.
Feldobáltam, fel az égbe,
Kapaszkodjon meg a szélbe.

-o-
Csanádi Imre: Nyármarasztaló

Szól a rigó: de jó!
érik a dió,
millió,
millió!
Útra kel a fecske,
jajgat a fürjecske:
pitypalatty,
pitypalatty,
nyár, nyár,
itt maradj.

-o-
Sarkadi Sándor: Gesztenyecsalogató

Héj, héj, héj,
Szúrós tüskehéj,
Vadgesztenyehéj;
Tarka boci lakik benne-
Ess ide a tenyerembe!
Héj, héj, héj,
Nyílj ki, tüskehéj!

-o-
Tarbay Ede: Országúton

Országúton baktat a csacsi,
senki sem tudja, mit visz a kocsi.

Kérdi az árok az útszélen:
– Mit viszel, kis csacsi,
mondd nékem!
Répát, rezedát,
salátát,
gyolcsot, köcsögöt,
hasábfát?

Országúton baktat a csacsi,
nem mondja meg, mit visz a kocsi.

-o-
Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra,
Kinyílik a csontkapuja,
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi
Csak a szádat tátsd ki!

-o-
Mondóka kézmosáshoz

Evés előtt kezet mosok,
beteg lenni nem akarok,
mert ki piszkos kézzel eszik,
bizony hamar megbetegszik.
Evés előtt kézmosás
egészséges jó szokás!
-o-
“Piszkos a kezem, meg a tenyerem,
attól kapok betegséget, ha azzal eszem.
De én megmosom, vízzel, szappannal,
eltűnnek a bacilusok, nem lesz semmi baj!”
-O-
Kis tornászok vagyunk mi,
szépen tudunk tornázni, (csípőre tett kézzel jobbra-balra fordulunk)
jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)
és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra) .
-o-
Egy, kettő, három, négy,
Te kis cipő, hová mégy?
Kipp-kopp kopogok,
Óvodába indulok.
-o-
Erdő, erdő gilice,
hallod-e te picike,
mondd meg kedves nevedet,
hogyan hívnak tégedet?
-o-
Kör-körbe járunk,
azután megállunk,
hármat ugrunk: hopp, hopp, hopp,
dobbantunk is: dob, dob, dob.
-o-
Megy a vonat lefele,
göndör füstje felfele,
vizet iszik, meg is áll,
míg a ………… fel nem száll.
-o-
Ujjaimat mutogatom, (kéz kinyújtása, ujjak felénk néz )
közben vígan mondogatom: (ujjak mozgatása)
kifordítom, (kézfejek kifordítása)
befordítom, (kézfejek befordítása)
lefordítom, (kézfejek lefordítása)
felfordítom, (kézfejek felfordítása)
furulyázom, (furulyázás utánzása)
zongorázom, ( zongorázás utánzása)
tépek, írok, rajzolok,
keverek, integetek, rázok,
fityiszt mutatok
erősebb lett a kezem, (mutatják milyen erősek)
a tornát befejezem. (leeresztjük a kezünket)
-o-
Egy, kettő, három, négy,
Körbe járni nem nehéz.
Zárd a sarkad, most elég.
Egy, kettő, három, négy,
Helyben járni nem nehéz.
Rakd a sarkad, most elég.
-o-
Jön a kukac, csúszik-mászik, ( kukac mászását utánozzuk a mutatóujjunkkal)
Az almába belemászik,
Gyere kukac, másszunk együtt,
És a ….(a gyermek neve) jól megesszük! (…és megcsiklandozzuk.)
-o-
Megy a hajó a Dunán ( hullámzó mozdulat)
Rajta ül a kapitány ( szalutálás )
Nézi a nagy vizeket ( kémlelés )
Forgatja a kereket (kar mellmagasságban forgatás )
Lassan forog a kerék,
mert a vize nem elég ( lassan forog )
Gyorsan forog a kerék,
mert a vize már elég . ( gyorsan )
-o-
Amikor kinn süt a nap, (a két kéz öt ujja nyitva)
A csiga a házában marad. (az ököl összezárva, a hüvelykujj eldugva)
De amikor eső hullik, (két kéz a fej fölött, ujjak mozgatása)
Csigabiga előbújik. (a fej két oldalán a két mutatóujj)
Neki az a jó idő,
Mikor esik az eső. (az eső utánzása az ujjakkal)
-o-
Csip-csiripp csöpp veréb
csipekedi a meggyet,
csip-csiripp csöpp veréb,
csípj nekem is egyet.
(Hüvelyk és mutatóujjunkat ütemesen nyitjuk és zárjuk.)
Ha nem csípsz csöpp veréb,
csiripelj hát egyet,
mert amíg csiripelsz,
nem csíped a meggyet!
(A hüvelykujjunkat a többi ujjunkkal megérintjük, ütemesen nyitjuk, zárjuk.)
-o-
Hüvelykujjam korán kelt,
Minden ajtón bekopog,
Fölkelnek a szomszédok,
köszönnek, hogy Jó napot.
-o-
Andók Veronika: -Hová indulsz,Katica?

-Hová indulsz,Katica?
Boltba vagy a piacra?
Hova,Kata,mondd,hova?
-Nem ide,és nem oda.
Kezdődik az óvoda.
-o-
Veress Csilla: Levéltánc

Fut porban a falevél,
Táncoltatja őt a szél,
Azt se tudja merre megy,
Perdül-fordul szelíden.

Tölgyfa ágán éldegélt,
Amíg a nyár nevetgélt,
De az ősz jött morcosan,
Véget ért hát jó sora.

Színessé vált ingecskéje,
Elillant a zöld szépsége,
Táncol, amíg fú a szél,
Télig többször útra kél.
-o-
Tamkó Sirató Károly: Rokodál

Rádi, rádi, rokodál…
Az én tyúkom de kárál!
Nem csak kárál, kotkodál!
Arany tojást tojik már!
Arany tojást behoztam,
patak vízben lemostam,
Lassú tűzön sütöttem,
vacsorára megettem.
Az én tyúkom jól tudja,
mi a dolga naponta.
Kisgazdája mire vár…
Kárál, tojik, kotkodál.
Rádi, rádi, rokodál.